A laminált padló rétegei – gyártási módszertől függően – 4-5 részből állnak. A mai bejegyzésben ezeket a rétegeket mutatjuk be közelebbről.
A laminált padló rétegei kapcsán előbb ismernünk kell a két gyártási módszert, a DPL- és HPL-technikákat. A DPL jelentése: direct pressure laminate, azaz közvetlen nyomású laminálást jelent. A HPL jelentése viszont: high pressure laminate, azaz a magas nyomású laminálás rövidítése.
A DPL-típusú laminált padló rétegei a következők (fentről lefelé): borítás, dekorpapír, HDF és támogató réteg. A borítás általában egy vízálló, strapabíró, könnyen kezelhető réteg, ami megvédi a laminált padlót. A dekorpapír a padló kinézetéért felelős, esztétikai szerepet betöltő réteg. A harmadik a HDF (high density fibreboard – nagy sűrűségű farost), ami a laminált padló rétegei közül a kemény alapot jelenti. Legalul egy támogató réteg található, ami segít megtartani a laminált padló formáját és ellenáll az alulról érkező nedvességnek. A HPL laminált padló rétegei is hasonlóak, ám tartalmaznak egy nátronpapír réteget is.
A laminált padló gyártása
A DPL-típusú laminált padló gyártása során a laminált padló rétegei magas hőmérsékleten, közvetlen nyomás alatt vannak egyszerre összepréselve. A HPL-technika során is magas hőmérsékletet és nyomást alkalmaznak, de egy kicsit bonyolultabb módon folyik az elkészítés. A gyártás első szakaszában borítást, dekorpapírt és nátronpapír-rétegeket nyomnak össze. A második szakaszban a HDF és támogató rétegeket helyezik el, az eddig elkészült rétegekhez igazodva.
A két megoldás között a fő különbség, hogy a DPL laminált padló olcsóbb és több design lehetőséggel bír, míg a HPL laminált padló, sokkal ellenállóbb.
